Cziffra Header

Cziffra György-emlékév

 

“Cziffra abban volt a legnagyobb, ami egy ponton túl taníthatatlan.” Vadim Repin hegedűművész

 

Cziffra György születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalosan Emlékév keretei között ünnepli, valamint az  UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével, hazánk és a nemzetközi zenei élet legjelentősebb városaiban – Párizs, Genf, Moszkva, London, Bécs, New York – emlékeznek meg a zongorazseniről. Mindez magyar és nemzetközi szakmai szervezetek, zenekarok és a világ legismertebb művészeivel együttműködésben valósul meg.

Az Emlékév kiváló alkalmat teremt arra, hogy a romantikus irányzat interpretációját, az emocionális kifejezőerőt és az improvizatív játékstílust újra előtérbe helyezzük. Cziffra György örökségén keresztül alkalom nyílik nemzetközi szinten is felhívni a figyelmet hazánk kulturális sokszínűségére és annak jeles képviselőire.

Az Emlékév alatt hallhatunk ősbemutatót, legendás előadóművészeket, az improvizáció mesterereit, a jövő tehetségeit és hazánk kiemelkedő gondolkodóit.

Fővédnök: Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke

Nemzetközi védnök: Gérard Bekerman, a Fondation Cziffra elnöke

Védnök: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora

Határtalan összefogás

PÁRIZS – RADIO FRANCE, SALLE GAVEAU

NEW YORK – LINCOLN CENTER

GENF – VICTORIA HALL

LONDON – COVENT GARDEN, CADOGAN HALL

PRÁGA – SMETENA HALL

SENLIS – FONDATION CZIFFRA

BUDAPEST – MÜPA, ZENEAKADÉMIA

A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által megálmodott és már hatodik éve megrendezett Cziffra Fesztivál gálakoncertjét követően Budapestről indul útjára a Cziffra György Emlékév. Ahogy Cziffra is bejárta a világot, ezúttal hazánkkal együtt ünnepel a nagyvilág szinte összes, kulturális szempontból jelentős városa. Elsősorban Cziffra második otthona, Franciaország – Párizs és Senlis –, de többek között New Yorkban, Londonban, Bécsben, Prágában, Stuttgartban és Nagyváradon is lesznek koncertek.

Az emlékév száznál is több programja mögött nemcsak a Cziffra Fesztivál, hanem hazai és külföldi partnerek sokasága áll társszervezőként. A Müpától a Nizzai Operaházig számos intézmény részt vállalt abban a nemes feladatban, amit a Cziffra-örökség megidézése jelent.

A pillanat művészete

programok

Az emlékévben tucatnyi művész lép színpadra az ünnepelt tiszteletére – zenészek és nem zenészek –, akiket nem túlzás korunk legendáinak neveznünk: Martha Argerich, Mischa Maisky, Boris Berezovsky, Marc-André Hamelin, Denis Matsuev, Mikko Franck, FazІl Say, Takács-Nagy Gábor, Eötvös Péter és a nemzetközi színtér egyéb jeles egyéniségei.

S hogy mi köti őket Cziffrához és egymáshoz? Leginkább az, hogy egy olyan előadói gyakorlat örökösei, amely bár mélyen tiszteli a szerzői akaratot, de nem kívánja a műveket zenei szobrokká merevíteni. Sokkal inkább – tudván, hogy „tökéletes” interpretáció nem létezik – teret engednek
az előadó egyéniségének, a pillanat varázsának.

Az improvizáció ünnepe

programok

Cziffra György szellemiségéhez hozzátartozik a határok feszegetése. Erről a szabadságról szól az improvizáció művészete, amikor az előadó belső érzelmei hangokká formálódnak, a szívtől, az agytól eljut az ujjakig, az ujjaktól a kalapácsokig, megpendítve a húrokat. A rögtönzésben a játékos önmagából fakadóan válik különlegessé, egyedivé, soha nem másolhatóvá: hiszen azonos azzal, amit játszik. Liszt, Chopin, Cziffra és a romantikus zongoraművészek tudták ezt, és meghagyták az előadók szabadságát.

Műfajok találkozása

programok

Cziffra György az európai kultúrában mélyen gyökerező romantikus zongorairodalom – Schumann, Chopin, Liszt, Brahms és Rachmaninov műveinek – hiteles tolmácsolója volt. Akik ismerik ezt az univerzumot, azok együtt is tudnak improvizálni: legyen az a zabolátan fenegyerek, Lajkó Félix, a kifinomult operaénekes, Miklósa Erika, az ősi cigány kultúra és a jazz ötvözője, Snétberger Ferenc, vagy a nemzetközi jazzélet szaxofonos legendája, Tony Lakatos. Hiszen az alaposabb szemlélő számára nyilvánvaló lehet, hogy a műfajok közötti szakadék az utóbbi évszázadban mélyült el, a tradíció pedig éppen azt kívánja, hogy ezeket az árkokat temessük be.

Az emlékév kiemelt célja, hogy a műfajok és a művészeti ágak között hidat képezzen. A klasszikus zenei koncertek mellett a jazz és a népzene, valamint a társművészetek és társtudományok is helyet kapnak a programban. A nagy zongoraművész víziója is ez volt: hogy „eljön még az a nap, amikor a különböző művészetek képviselői (…) kézen fogják majd egymást…”

Fókuszban a fiatalok

programok

Amikor Dohnányi Ernő, a nagy tiszteletben álló zongoraművész és zeneszerző a Zeneakadémia főigazgatójaként meghallgatta a nyolcéves Cziffra Györgyöt, ez a szállóigévé vált mondat csúszott ki a száján: „Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt!” Ekkor még nem létezett a rendkívüli tehetségek osztálya, így a csodagyereket a Zeneakadémia tanári kara elsőéves növedékként vette nyilvántartásba. Talán ennek szükségét saját bőrén tapasztalva – a „fekete kenyérre” és a „kényszerhallgatásra” gondolva – hozta létre alapítványát és ösztöndíjait. Így épült újjá a korai gótikus Szent Frambourg-kápolna Senlisben, ami korántsem volt egyszerű vállalkozás.