„Cziffra abban volt a legnagyobb, ami egy ponton túl taníthatatlan.” Vadim Repin hegedűművész
Cziffra György születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalosan Emlékév keretei között ünnepelte 2021-22-ben, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével, hazánk és a nemzetközi zenei élet legjelentősebb városaiban – Párizs, Genf, London, Bécs, Róma, New York – emlékeztek meg a zongorazseniről. Mindez magyar és nemzetközi szakmai szervezetek, zenekarok és a világ legismertebb művészeivel együttműködésben valósul meg. Az Emlékév kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a romantikus irányzat interpretációját, az emocionális kifejezőerőt és az improvizatív játékstílust újra előtérbe helyezzük. Cziffra György örökségén keresztül alkalom nyílt nemzetközi szinten is felhívni a figyelmet hazánk kulturális sokszínűségére és annak jeles képviselőire. Az Emlékév alatt hallhattunk ősbemutatót, legendás előadóművészeket, az improvizáció mestereit, a jövő tehetségeit és hazánk kiemelkedő gondolkodóit. (A fenti fotót Kresz Albert munkája).
Fővédnök: Dr. Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke
Nemzetközi védnök: Gérard Bekerman, a Fondation Cziffra elnöke
Védnök: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora
Az Emlékév a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósult meg.
Balázs János, a Cziffra György-emlékév művészeti vezetőjének köszöntője:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A pillanat művészete a zene szabadságából születhet meg igazán, abban a szférában, amely során az előadó egyúttal újra alkotó művésszé is válik. Ezt a szellemiséget csak azok képesek magukévá tenni, akik nem elégednek meg bevált klisékkel. Újat, egyedit és megismételhetetlent alkotnak azáltal, hogy szabadjára engedik a bennük megszülető érzések hangokká formálódó áramlását.
Művészeti vezetőként a legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy a Cziffra György-centenáriumon keresztül hazánkban és külföldön is reflektorfénybe kerüljön a magyar zenei kultúra, azon belül is az a romantikus gondolkodásmód, amelyet Liszttől kaptunk örökül, és amelynek Cziffra György volt az egyik leghitelesebb előadója a 20. században. Több mint száz eseményt valósítottunk meg tizenöt országban, negyven városban, Martha Argerich, Mischa Maisky, Vadim Repin, Eötvös Péter és megannyi ismert és elismert művész közreműködésével. Hazánk fiatal tehetségeinek számos nemzetközi bemutatkozási lehetőséget tudtunk biztosítani. De kiállítások, zenei és tudományos előadások, mesterkurzusok is helyet kaptak a sorozatban. Büszke vagyok rá, hogy itthon és külföldön is telt házzal, szeretettel és lelkesedéssel fogadták rendezvényeinket.
A szakma újra felfedezte és egy emberként ünnepelte Cziffra munkásságát és ezáltal a magyar zenei kultúrát. Hálával tartozom támogatóinknak, partnereinknek, a művészeknek, védnökeinknek munkatársaimnak és lelkes, kitartó, szeretetteljes közönségünknek, akik a világ számos pontján ajándékoztak meg minket jelenlétükkel.
A főnixmadár élete végén fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég. A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik. Cziffra György életútja hűen tükrözi a főnixmadár küldetését, s reményeink szerint a jövőben megannyi fiatal főnix születik majd e nyomdokon haladva.
Határtalan összefogás
PÁRIZS – RADIO FRANCE
GENF – VICTORIA HALL
LONDON – COVENT GARDEN
PRÁGA – SMETENA HALL
SENLIS – FONDATION CZIFFRA
BUDAPEST – MÜPA, ZENEAKADÉMIA
A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által megálmodott, 2016 óta megrendezett Cziffra Fesztivál 2020-as gálakoncertjét követően Budapestről indult útjára a Cziffra György-emlékév. Ahogy Cziffra is bejárta a világot, ezúttal hazánkkal együtt ünnepelt a nagyvilág szinte összes, kulturális szempontból jelentős városa. Elsősorban Cziffra második otthona, Franciaország – Párizs és Senlis –, de többek között Londonban, Dohában, Bécsben, Prágában, Stuttgartban és Nagyváradon is voltak koncertek.
Az emlékév százötvennél is több programja mögött nemcsak a Cziffra Fesztivál, hanem hazai és külföldi partnerek sokasága áll társszervezőként, számos hazai és külföldi intézmény részt vállalt abban a nemes feladatban, amit a Cziffra-örökség megidézése jelent.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megvalósult külföldi koncertek összefoglaló videóját itt tekintheti meg:
A pillanat művészete
programok
Az emlékévben 173 közreműködő és 17 zenekar lépett színpadra az ünnepelt tiszteletére – zenészek és nem zenészek –, akiket nem túlzás korunk legendáinak neveznünk: Martha Argerich, Mischa Maisky, Denis Matsuev, Mikko Franck, Takács-Nagy Gábor, Eötvös Péter és a nemzetközi színtér egyéb jeles egyéniségei.
S hogy mi köti őket Cziffrához és egymáshoz? Leginkább az, hogy egy olyan előadói gyakorlat örökösei, amely bár mélyen tiszteli a szerzői akaratot, de nem kívánja a műveket zenei szobrokká merevíteni. Sokkal inkább – tudván, hogy „tökéletes” interpretáció nem létezik – teret engednek
az előadó egyéniségének, a pillanat varázsának.
Balázs János és az Orchestre Philharmonique de Radio France
Az improvizáció ünnepe
programok
Cziffra György szellemiségéhez hozzátartozik a határok feszegetése. Erről a szabadságról szól az improvizáció művészete, amikor az előadó belső érzelmei hangokká formálódnak, a szívtől, az agytól eljut az ujjakig, az ujjaktól a kalapácsokig, megpendítve a húrokat. A rögtönzésben a játékos önmagából fakadóan válik különlegessé, egyedivé, soha nem másolhatóvá: hiszen azonos azzal, amit játszik. Liszt, Chopin, Cziffra és a romantikus zongoraművészek tudták ezt, és meghagyták az előadók szabadságát.
Az Improvizáció – Snétberger Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos
Műfajok találkozása
programok
Cziffra György az európai kultúrában mélyen gyökerező romantikus zongorairodalom – Schumann, Chopin, Liszt, Brahms és Rachmaninov műveinek – hiteles tolmácsolója volt. Akik ismerik ezt az univerzumot, azok együtt is tudnak improvizálni: legyen az a zabolátan fenegyerek, Lajkó Félix, a kifinomult operaénekes, Miklósa Erika, az ősi cigány kultúra és a jazz ötvözője, Snétberger Ferenc, vagy a nemzetközi jazzélet szaxofonos legendája, Tony Lakatos. Hiszen az alaposabb szemlélő számára nyilvánvaló lehet, hogy a műfajok közötti szakadék az utóbbi évszázadban mélyült el, a tradíció pedig éppen azt kívánja, hogy ezeket az árkokat temessük be.
Az emlékév kiemelt célja volt, hogy a műfajok és a művészeti ágak között hidat képezzen. A klasszikus zenei koncertek mellett a jazz és a népzene, valamint a társművészetek és társtudományok is helyet kaptak a programsorozatban. A nagy zongoraművész víziója is ez volt: hogy „eljön még az a nap, amikor a különböző művészetek képviselői (…) kézen fogják majd egymást…”
Fókuszban a fiatalok
programok
Amikor Dohnányi Ernő, a nagy tiszteletben álló zongoraművész és zeneszerző a Zeneakadémia főigazgatójaként meghallgatta a nyolcéves Cziffra Györgyöt, ez a szállóigévé vált mondat csúszott ki a száján: „Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt!” Ekkor még nem létezett a rendkívüli tehetségek osztálya, így a csodagyereket a Zeneakadémia tanári kara elsőéves növedékként vette nyilvántartásba. Talán ennek szükségét saját bőrén tapasztalva – a „fekete kenyérre” és a „kényszerhallgatásra” gondolva – hozta létre alapítványát és ösztöndíjait. Így épült újjá a korai gótikus Szent Frambourg-kápolna Senlisben, ami korántsem volt egyszerű vállalkozás.
Cziffra nyomdokain az emlékév egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a fiatal tehetségeket segítse pályájuk elindításában, felvirágoztatásában. A fiataloknak átadott díjak az elismerésen kívül anyagi segítséget is nyújtottak, a számos hazai és külföldi koncert pedig több tucat ifjú művésznek nyújtott bemutatkozási lehetőséget.
