Árnyékból a fénybe – Tablókiállítás

Program leírás

Ha Isten szereti egy teremtményét, megmutatja neki a legnagyobb boldogságot és a legnagyobb nyomorúságot – vallja Thornton Wilder A teremtés nyolcadik napja című regényében. A világhírű magyar zongoravirtuóz, Cziffra György (1921–1994) életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt. Ezt a regénybe illő pályát tárja elénk a Cziffra Fesztivál tablókiállítása.

A cigányzenész családból származó fiatalembert Dohnányi Ernő segíti bejutni – nyolcévesen! – a Zeneakadémiára, ahol rajta kívül Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre tanítja. Besorozzák, harcol a II. világháborúban, szovjet fogságba esik, megszökik, hazatér és 1945 után a budapesti éjszaka bárjaiban zongorázik megélhetéséért. 1950-ben megpróbál külföldre menekülni, de elfogják, és feleségével együtt bebörtönözik. Csak 1956-ban emigrálhat Nyugatra, hogy Franciaországban új életet kezdve végre elindulhasson a megérdemelt világhír felé. A balsors azonban még az ünnepelt világsztár életébe is beleszól, mikor karmester fia, ifj. Cziffra György harminckilenc évesen, 1981-ben egy lakástűzben életét veszti.

A tablókiállítás bemutatja a művész életútját, a pályakép fejezeteihez társítva az újsághíreket, kritikákat – az objektív tényekhez az értékelések szubjektív kommentárjait. Anekdotákat olvashatunk Cziffra rajongójáról, a híres futballista Puskás Ferencről, aki lokálból lokálba követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa játékát, és a költő Határ Győzőtől, aki Cziffra híres rabkoncertjére emlékezik. Az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János magyar zongoraművész munkássága, a 10 éves jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál számos dokumentuma és Eötvös Péter Cziffra Psodia című darabja.

A kiállítás díjtalanul látogatható.

A Cziffra Fesztivál és a Miskolci Egyetem közös szervezésű eseménye.

Támogató: Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.