Szakcsi Lakatos Béla a magyar és nemzetközi jazzélet kiemelkedő művésze. Kovács Andor együttesében tűnt fel, majd LDL triójával a Magyar Rádió versenyén első díjat kapott, 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon való győzelemmel pedig megnyílt előtte a világ.

A George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként tizenegy korongon szerepelt szerzőként és előadóként, majd saját szólólemezekre kötött szerződést az amerikai GRP kiadóval 1988-94 között (Sachi, Mystic Dreams, Eve of Chance, Straight Ahead).

A hazai jazz-történetben a Rákfogóval, majd a Saturnusszal elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz térnyerésében. Ugyancsak a hetvenes években tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a jazz összefonására is hangsúlyt fektetett. Ennek keretében kezdte újra tanulmányozni Bachtól kezdve Bartók, Stravinsky, Schönberg és Webern műveit.
A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet még két mű követett. A 2004-ben lemezzel jelentkező Szakcsi Gipsy Jazz létrehozta a world jazz műfaját. Amerika felfedezésének 500. évében Cristoforo című balettjét mutatta be az Operaház. 2008-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd a Budapesti Operettszínházban bemutatták Szentivánéji álom című world musicaljét, mellyel új műfajt teremtett.

Készített magyar népdalfeldolgozásokat (Virágom, Virágom, 1988), Vukán György zongoraművésszel négykezeseket, és miközben napvilágot láttak további jazz felvételei (Journey in Time, 1998; On the way back home, 2001), egyre mélyebbre merül Kurtág, Ligeti és Eötvös Péter műveinek tanulmányozásában. Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni – alighanem ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága.