Vadim Repin, Alexander Kniazev és Balázs János a romantika aranykorát idézi fel a Cziffra Fesztiválon

A Cziffra Fesztivál idén is sok különlegességet tartogat a közönség számára. Köztük egyik a rendezvénysorozat február 22-ei koncertje a Zeneakadémián, ahol az orosz hegedűművész, Vadim Repin – aki visszatérő vendég a Cziffra Fesztiválon – és honfitársa, Alexander Kniazev csellóművész lesznek Balázs János zongoraművész partnerei, megidézve műsorukkal a romantika aranykorát. A két vendégművész nemzedékének legkiválóbb orosz szólistája, műsorukon egyedülálló, velejéig orosz zenemű is szerepel: Csajkovszkij a-moll zongoratriója. A koncert első felében a másik két nagy romantikus nemzet egy-egy kamaraműve kerül terítékre, így Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonátája és Franck: A-dúr cselló-zongora szonátája.

A Cziffra Fesztivál idén is sok különlegességet tartogat a közönség számára. Köztük egyik a  rendezvénysorozat február 22-ei koncertje a Zeneakadémián, ahol az orosz hegedűművész, Vadim Repin – aki visszatérő vendég a Cziffra Fesztiválon – és honfitársa, Alexander Kniazev csellóművész lesznek Balázs János zongoraművész partnerei, megidézve műsorukkal a romantika aranykorát. A két vendégművész nemzedékének legkiválóbb orosz szólistája, műsorukon egyedülálló, velejéig orosz zenemű is szerepel: Csajkovszkij a-moll zongoratriója. A koncert első felében a másik két nagy romantikus nemzet egy-egy kamaraműve kerül terítékre, így Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonátája és Franck: A-dúr cselló-zongora szonátája.

 

Vadim Repin először 2019-ben volt a Cziffra Fesztivál vendége, akkor így nyilatkozott:

“Cziffra a zenetörténet egyik legnagyobb zeneművésze volt – hihetetlen öröm, hogy része lehetek a róla elnevezett fesztiválnak”

A Papageno megkeresésére a közelgő koncertről elmondta:

“Két évvel ezelőtt léptem fel először a Cziffra Fesztiválon. Jöttem, mert hangszertől függetlenül fontosnak tartom azt az ösztönös és magabiztos zenei tudást, amit Cziffra György képviselt, idén pedig örömmel térek vissza, mert legutóbb egy nagyszerű zenei élménnyel lettem gazdagabb, nem beszélve arról a szimpatikus és ösztönző hozzáállásról, amit a Balázs Jánossal közös munka során tapasztaltam.” (Vadim Repin, Papageno.hu)

„Cziffra György szellemisége a szabadság, a szárnyalás, a határok – szó szerinti és átvitt értelmű – átlépéséből táplálkozott. A műfaji határok elmosása, a nyitottság jellemezte előadói egyéniségét. Ezt idézzük fel évről évre a Cziffra Fesztiválon. Boldog vagyok, hogy idén is kiváló művészek fogadták el meghívásunkat első szóra és megismételhetetlen fesztiválprodukciók jönnek létre a mesterre emlékezve. Külön öröm számomra, hogy Vadim Repin – akivel 2019-ben már játszottunk együtt – visszatér a fesztiválra. Különleges műsorral készülünk! Alexander Kniazevvel még nem játszottam együtt, de várom a találkozást. Hálás vagyok támogatóinknak, így kiemelt szponzorunknak, az MVM-nek, hogy mellettünk állnak.” (Balázs János művészeti vezető)

Ha Csajkovszkij zenéjét szeretnénk leírni, szinte az egész világot kell belefoglalnunk egyetlen mondatba: gyönyörű líraiság, szenvedélyes kifejezőerő, ragyogó színek, a klasszikus európai érzékenység és az összetéveszthetetlen orosz karakter elegye. Szűkös, de annál sűrűbb kamarazenei életművében talán még intenzívebben érvényesülnek e tulajdonságok, mint a jól ismert nagyzenekari kompozíciókban. Az a-moll trióban ráadásul a formai konvenciók megkötő erejének sem engedett Csajkovszkij, mondanivalóját csupán két tételbe, de a második esetén hosszú variációs szerkezetbe foglalta. Egy ilyen egyedülálló, velejéig orosz zenemű előadásában a Cziffra György Fesztivál és centenáriumi rendezvénysorozat kiemelt koncertjén ki mások lennének Balázs János partnerei, mint nemzedékük legkiválóbb orosz szólistái: Alexander Kniazev és Vadim Repin? De hogy ne feledkezzünk meg a zene nyelvének univerzitásáról – és persze, hogy a lokális karakterjegyek összehasonlítását magunk végezhessük el –, a koncert első felében a másik két nagy romantikus nemzet egy-egy reprezentatív kamaraműve is terítékre kerül. Eredetileg mindkét szonáta hegedűre készült, Franck darabját Jules Delsart csellóművész hangszerelte át, a mester jóváhagyásával. A Brahms-szonátának pedig magyar vonatkozása is van: a Hans von Bülow-nak dedikált művet 1888-ban Budapesten mutatta be Hubay Jenő hegedűművész és maga a zeneszerző.

 

MŰSOR

Franck: A-dúr cselló-zongora szonáta (Balázs János – Alexander Kniazev)

Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 108 (Balázs János – Vadim Repin),

***

Csajkovszkij: a-moll zongoratrió, op. 50 (Balázs János – Alexander Kniazev – Vadim Repin)

 

Műsorvezető: Becze Szilvia