Igazi szenzáció, hogy tíz év után újra hazánkban koncertezik Leonidas Kavakos, a hegedű fenegyereke, aki legutóbbi budapesti koncertjén soha nem látott sikernek örvendett a Zeneakadémián. Minden bizonnyal így lesz ez május 25-én is, amikor a Cziffra Fesztivál keretében Leonidas Kavakos és Enrico Pace duóestjének lehet fültanúja a közönség. A nagy érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, hogy már csak korlátozott számban vásárolhatók jegyek. A görög hegedű- és az olasz zongoraművész együttműködéséről túlzás nélkül mondhatjuk, hogy új szintre emeli mindazt, amit eddig a kamarazenéről gondoltunk. Ez a két nagyszerű muzsikus ugyanis a legapróbb részletekig tud harmóniába kerülni egymással. Egyedi párbeszédük ezen az estén Mozart, Sosztakovics, Schubert és Sztravinszkij hangjegyein keresztül folyik majd.
A legendás páros május 25-i budapesti estjét Mozart egyetlen moll hangnemű hegedűszonátája nyitja meg. A mű a szerző életének viszontagságos utazásokkal és édesanyja váratlan halálával terhelt időszakának lenyomata, Mozart legszemélyesebb vallomásainak egyike. A műsor ezután Sosztakovics kései, drámai erejű G-dúr szonátájával folytatódik, amelynek születése egy különös anekdotához kötődik: a szerző ugyanis egy évvel korábban köszöntötte fel barátját, a legendás hegedűművészt, David Ojsztrahot 60. születésnapja alkalmából, így e műfaji remekmű tulajdonképpen egy zenei bocsánatkérés a feledékeny baráttól. A sötét tónusokat sziporkázó virtuozitás váltja fel a szünet után: Schubert h-moll rondója, mely a fiatalon elhunyt cseh virtuóz, Josef Slavík számára készült. Olyan technikai tűzijáték ez, amely saját korában még túlságosan különösnek hatott, ma viszont a repertoár egyik legizgalmasabb kihívása. A koncertet Stravinsky varázslatos Divertimentója zárja, mellyel a szerző saját, A tündér csókja című balettzenéjét mentette meg a bukástól. A hegedűre és zongorára átkomponált zenei anyag modern, urbánus tündérmese, mely egyben tisztelgés a majdnem elfeledett régi orosz motívumok és Csajkovszkij dallamai előtt.
Négy szerző, négy külön világ – és két zseni, akik mindezt életre keltik. Leonidas Kavakos egy kis athéni lakásból indult, és már ötévesen úgy bánt a hegedűvel, mintha az a teste meghosszabbítása lenne. Karrierje akkor vált legendássá, amikor 24 évesen vette a bátorságot, hogy elsőként rögzítse Sibelius Hegedűversenyének eredeti, 1903-as kéziratát, amelyet lejátszhatatlan nehézségei miatt maga a szerző vont vissza a premier után. A darabot Kavakos végül nemcsak eljátszotta, de egy Gramophone-díjat is elnyert vele. Játékában ott lüktet a bizánci templomi énekek misztériuma és a mediterrán temperamentum egyaránt, amit az amerikai mestereknél szerzett hajszálpontos kontroll szelídít meg.
Amikor a Grammy-jelölt Leonidas Kavakos és Enrico Pace a színpadra lép, megszűnik a külvilág: a két világsztár évtizedes szimbiózisa elemi erejű, amelyet a nemzetközi kritika csak a kamarazenélés „Mount Everestjeként” emleget. Ebbe az összetartozásba kóstolhat bele a Cziffra Fesztivál Világsztárok sorozatának következő alkalmán a közönség.
Programinformáció és jegyvásárlás:
https://cziffrafesztival.hu/program/vilagsztarok-a-cziffra-fesztivalon/
Világsztárok a Cziffra Fesztiválon – Leonidas Kavakos és Enrico Pace estje
- május 25. (hétfő), 19.30
Zeneakadémia, Nagyterem
Műsor:
Mozart: e-moll hegedű-zongora szonáta, no. 21, K. 304
Sosztakovics: G-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 134
Szünet
Schubert: h-moll rondo, D.895
Stravinsky: Divertimento
A Cziffra Fesztivál támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Kiemelt szponzor: MVM