Program leírás

Ha Isten szereti egy teremtményét, megmutatja neki a legnagyobb boldogságot és a legnagyobb nyomorúságot – vallja Thornton Wilder A teremtés nyolcadik napja című regényében. A világhírű magyar zongoravirtuóz, Cziffra György (1921–1994) életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt. Ezt a regénybe illő pályát tárja elénk a művész születésének centenáriumán Cziffra100 tablókiállítása.

A cigányzenész családból származó fiatalembert Dohnányi Ernő segíti bejutni – nyolcévesen! – a Zeneakadémiára, ahol rajta kívül Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre tanítja. Besorozzák, harcol a II. világháborúban, szovjet fogságba esik, megszökik, hazatér, hogy 1945 után a pesti éjszaka bárjaiban zongorázzon megélhetéséért. 1950-ben megpróbál külföldre menekülni, de elfogják, és feleségével együtt bebörtönözik. Csak 1956-ban emigrálhat Nyugatra, hogy Franciaországban új életet kezdve végre elindulhasson a megérdemelt világhír felé. A balsors azonban még az ünnepelt világsztár életébe is beleszól, mikor karmester fia, ifj. Cziffra György harminckilenc évesen, 1981-ben egy lakástűzben életét veszti.

A tablókiállítás bemutatja a művész életútját, a pályakép fejezeteihez társítva az újsághíreket, kritikákat – az objektív tényekhez az értékelések szubjektív kommentárjait. Anekdotákat olvashatunk Cziffra rajongójáról, Puskás Ferencről, aki lokálból lokálba követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa játékát, és a költő Határ Győzőtől, aki Cziffra híres rabkoncertjére emlékezik. Az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János munkássága, a Cziffra Fesztiválok számos dokumentuma és Eötvös Péter Cziffra Psodiája.

A kiállítás kurátora: Kiss Eszter Veronika

A kiállítás díjtalanul látogatható.

(A Cziffra György emlékév és a Szentendrei Teátrum közös programja)

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Program leírás

Gombos Zsófia festőművész az elmúlt néhány évben vidéki életének helyszíneit, Bak tájait, és a ház körül a lét egyszerűségében kapirgáló háziállatokat, tyúkokat örökítette meg vásznain. A klasszikus festészeti eljárásokkal, realisztikus ábrázolásmóddal létrejövő alkotások azonban kortárs személetmódot tükröznek. A szobaablakból megelevenedő valós látványt a művész átírja, a konkrét emlékeket, impulzusokat univerzálissá transzponálja, miközben kiemeli azt is, ami a számára lényeges. Egyszerre vannak jelen a festményein a valóság szubjektív megtapasztalásának élményei és bizonyos kollektív emléknyomok. A képek a valóság, és annak az egyénen keresztül megidézett impressziójának leképezései.

Az esztétizált tyúkok eredeti környezetükből kiemelve, homogén háttér előtt megfestve, önálló individuumokként értelmezhetőek, a vidéki élet színterei pedig egyrészt a nyitottság és szabadság érzetét, elkerítettségük révén pedig a bezártság szorongató tapasztalatát közvetítik felénk. A képek olyan kérdéseket is felvetnek, hogy hogyan viszonyulunk a régihez és az újhoz, a múlthoz és a jelenhez, a változásokhoz és a megszokott dolgokhoz, illetve mit jelent az otthon fogalma?

A fiatal művész Zalaegerszegen, az akkori Ady Endre Művészeti Gimnáziumban kezdett festészettel foglalkozni, majd a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán képi ábrázolás szakon, képi grafikus szakirányon folytatta tanulmányait. Munkásságában az alkotóművészet mellett komoly szerepet kap a tanítás, a vizuális kultúra átadása, így 2014-ben Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karán vizuális- és környezet-kultúra tanári diplomát is szerzett. Mesterei Nagy Szilvia, Tóth Norbert, Jónás Péter, Mátis Rita voltak, de meghatározó volt Bordács Andrea művészetkritikussal, valamint Tóth Csaba és Bartek Péter Pál festőművészekkel való szakmai kapcsolata is. Több éve gyakorló pedagógus, számos festészeti műhely, művészetpedagógiai program, szakkör megálmodója. Jelenleg Budapesten él.

A kiállítás a Cziffra György Fesztivál keretében valósul meg, folytatva azt a kezdeményezést, missziót, amelyet Cziffra György indított útjára 1973-ban. A zongoraművész, alapítványt létrehozva, élete végéig azon dolgozott, hogy a tehetséges művészeket segítse. A zenészek mellett a képzőművészeket is támogatta, így rendszeresen szervezett kiállításokat a Senlisban található alapítvány központjában, a Saint-Frambourg kápolnában. A Cziffra György Fesztivál, követve a hagyományokat, így évről-évre nemcsak változatos zenei programokkal, hanem kiállításokkal is várja az érdeklődőket.

Kiállításmegnyitó: 2023. április 5. (szerda) 18:00

A kiállítást megnyitja: Kallós Judit művészettörténész, a Hegyvidék Galéria művészeti vezetője

Közreműködik: Oláh Vilmos gitárművész

Helyszín: MOM Kulturális Központ – Reich Károly Galéria, 1124 Budapest, Csörsz utca 18.

A kiállításmegnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A kiállítás megtekinthető 2023. április 6-tól május 31-ig a MOM Kulturális Központ nyitvatartása szerint, a programoktól függően.

A Cziffra György Fesztivál és a MOM Kulturális Központ közös szervezésű eseménye.

Kiemelt szponzor MVM.

Illusztrációként felhasznált kép: Gombos Zsófia: Romantikus táj függőlegesekkel

Program leírás

Gombos Zsófia festőművész az elmúlt néhány évben vidéki életének helyszíneit, Bak tájait, és a ház körül a lét egyszerűségében kapirgáló háziállatokat, tyúkokat örökítette meg vásznain. A klasszikus festészeti eljárásokkal, realisztikus ábrázolásmóddal létrejövő alkotások azonban kortárs személetmódot tükröznek. A szobaablakból megelevenedő valós látványt a művész átírja, a konkrét emlékeket, impulzusokat univerzálissá transzponálja, miközben kiemeli azt is, ami a számára lényeges. Egyszerre vannak jelen a festményein a valóság szubjektív megtapasztalásának élményei és bizonyos kollektív emléknyomok. A képek a valóság, és annak az egyénen keresztül megidézett impressziójának leképezései.

Az esztétizált tyúkok eredeti környezetükből kiemelve, homogén háttér előtt megfestve, önálló individuumokként értelmezhetőek, a vidéki élet színterei pedig egyrészt a nyitottság és szabadság érzetét, elkerítettségük révén pedig a bezártság szorongató tapasztalatát közvetítik felénk. A képek olyan kérdéseket is felvetnek, hogy hogyan viszonyulunk a régihez és az újhoz, a múlthoz és a jelenhez, a változásokhoz és a megszokott dolgokhoz, illetve mit jelent az otthon fogalma?

A fiatal művész Zalaegerszegen, az akkori Ady Endre Művészeti Gimnáziumban kezdett festészettel foglalkozni, majd a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán képi ábrázolás szakon, képi grafikus szakirányon folytatta tanulmányait. Munkásságában az alkotóművészet mellett komoly szerepet kap a tanítás, a vizuális kultúra átadása, így 2014-ben Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karán vizuális- és környezet-kultúra tanári diplomát is szerzett. Mesterei Nagy Szilvia, Tóth Norbert, Jónás Péter, Mátis Rita voltak, de meghatározó volt Bordács Andrea művészetkritikussal, valamint Tóth Csaba és Bartek Péter Pál festőművészekkel való szakmai kapcsolata is. Több éve gyakorló pedagógus, számos festészeti műhely, művészetpedagógiai program, szakkör megálmodója. Jelenleg Budapesten él.

A kiállítás a Cziffra György Fesztivál keretében valósul meg, folytatva azt a kezdeményezést, missziót, amelyet Cziffra György indított útjára 1973-ban. A zongoraművész, alapítványt létrehozva, élete végéig azon dolgozott, hogy a tehetséges művészeket segítse. A zenészek mellett a képzőművészeket is támogatta, így rendszeresen szervezett kiállításokat a Senlisban található alapítvány központjában, a Saint-Frambourg kápolnában. A Cziffra György Fesztivál, követve a hagyományokat, így évről-évre nemcsak változatos zenei programokkal, hanem kiállításokkal is várja az érdeklődőket.

Kiállításmegnyitó: 2023. április 5. (szerda) 18:00

A kiállítást megnyitja: Kallós Judit művészettörténész, a Hegyvidék Galéria művészeti vezetője

Közreműködik: Oláh Vilmos gitárművész

Helyszín: MOM Kulturális Központ – Reich Károly Galéria, 1124 Budapest, Csörsz utca 18.

A kiállításmegnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A kiállítás megtekinthető 2023. április 6-tól május 31-ig a MOM Kulturális Központ nyitvatartása szerint, a programoktól függően.

A Cziffra György Fesztivál és a MOM Kulturális Központ közös szervezésű eseménye.

Kiemelt szponzor MVM.

Illusztrációként felhasznált kép: Gombos Zsófia: Magántulajdon

Program leírás

A legnagyobb magyar magángyűjteményt feldolgozó könyvsorozatból eddig négy kötet jelent meg a debreceni Déri Múzeum kiadásában, Nagy T. Katalin szerkesztésében. A Hegyvidék Galéria évek óta rendez tárlatokat a gazdag kollekcióból. A Cziffra György Fesztivál keretében megvalósuló mostani kiállításba a szerkesztő-művészettörténész olyan műveket válogatott, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a zenéhez. Korniss Dezső vagy Lakner László festményein egy-egy hangszer jelenik meg csendéletbe komponálva, más alkotásokon a festő (Anna Margit és Kondor Béla) hangszerén játszva ábrázolja a zenészeket. Egy harmadik típusba olyan művek tartoznak, melyek zenei inspirációra születtek, mint Ámos Imre rajzai, Bálint Endre vagy Nádler István munkái. A kiállítás egyik különleges darabja Márffy Ödön Egisto Tango olasz karmesterről készült portréja. Tango dirigálta az 1917-es bemutatón A fából faragott királyfit, majd egy év múlva, Bartók másik művét, az egyfelvonásos operát, a Kékszakállú herceg várát.

Kiállító művészek:

ÁMOS Imre (1907–1944) / ANNA Margit (1913–1991) / BÁLINT Endre (1914–1986) / KONDOR Béla (1931–1972) / KORNISS Dezső  (1908–1984) / LAKNER László (1936– ) / MÁRFFY Ödön (1878–1959) / NÁDLER István (1938– ) / TÓTH Menyhért (1904–1980) / VAJDA Lajos (1908–1941) / VILT Tibor (1905–1983)

Kurátor: Nagy T. Katalin művészettörténész

A zenés tárlatvezetésen való részvétel 800 Ft, hegyvidéki lakosoknak 200 Ft. Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a lakcímkártya felmutatása kötelező!

A Cziffra György Fesztivál és a Hegyvidék Galéria közös szervezésű eseménye.

Kiemelt szponzor MVM.

Program leírás

A legnagyobb magyar magángyűjteményt feldolgozó könyvsorozatból eddig négy kötet jelent meg a debreceni Déri Múzeum kiadásában, Nagy T. Katalin szerkesztésében. A Hegyvidék Galéria évek óta rendez tárlatokat a gazdag kollekcióból. A Cziffra György Fesztivál keretében megvalósuló mostani kiállításba a szerkesztő-művészettörténész olyan műveket válogatott, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a zenéhez. Korniss Dezső vagy Lakner László festményein egy-egy hangszer jelenik meg csendéletbe komponálva, más alkotásokon a festő (Anna Margit és Kondor Béla) hangszerén játszva ábrázolja a zenészeket. Egy harmadik típusba olyan művek tartoznak, melyek zenei inspirációra születtek, mint Ámos Imre rajzai, Bálint Endre vagy Nádler István munkái. A kiállítás egyik különleges darabja Márffy Ödön Egisto Tango olasz karmesterről készült portréja. Tango dirigálta az 1917-es bemutatón A fából faragott királyfit, majd egy év múlva, Bartók másik művét, az egyfelvonásos operát, a Kékszakállú herceg várát.

Kiállító művészek:

ÁMOS Imre (1907–1944) / ANNA Margit (1913–1991) / BÁLINT Endre (1914–1986) / KONDOR Béla (1931–1972) / KORNISS Dezső  (1908–1984) / LAKNER László (1936– ) / MÁRFFY Ödön (1878–1959) / NÁDLER István (1938– ) / TÓTH Menyhért (1904–1980) / VAJDA Lajos (1908–1941) / VILT Tibor (1905–1983)

Kurátor: Nagy T. Katalin művészettörténész

Kiállításmegnyitó: 2023. május 5. (péntek) 18:00

Köszöntőt mond: Fonti Krisztina alpolgármester

A kiállítást megnyitja: Nagy T. Katalin művészettörténész

Közreműködik: Kokics Dorina Fanni klarinétművész

Zenés tárlatvezetés: 2023. május 10. (szerda) 18:00

Közreműködik: Kallós Judit művészettörténész, valamint Ács Dominika és Nemes-Jeles Judit fuvolaművészek

Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

A kiállításmegnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A zenés tárlatvezetésen való részvétel 800 Ft, hegyvidéki lakosoknak 200 Ft. Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a lakcímkártya felmutatása kötelező!

A kiállítás megtekinthető 2023. május 6-tól június 3-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között.

A Cziffra György Fesztivál és a Hegyvidék Galéria közös szervezésű eseménye.

További információ: hegyvidekgaleria.hu és cziffrafesztival.hu

A Cziffra György Fesztivál kiemelt szponzora az MVM.

Program leírás

A világhírű magyar zongoravirtuóz, Cziffra György (1921–1994) életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt. Ezt a regénybe illő pályát tárja elénk a Cziffra György-emlékévi eseménysorozat keretében összeállított kiállítás a Várkert Bazárban.

A cigányzenész családból származó fiatal Cziffrának Dohnányi Ernő segített bejutni a Zeneakadémiára, ahol rajta kívül Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre voltak a tanárai. Besorozták, harcolt a II. világháborúban, szovjet fogságba esett, megszökött, hazatért, és 1945 után a pesti éjszaka bárjaiban zongorázzon megélhetéséért. 1950-ben próbált külföldre menekülni, de elfogták, és feleségével együtt bebörtönözték. 1956 sikerült emigrálni végül és Franciaországban kezdett új életet, mely elindította a megérdemelt világhír felé. A világ ünnepelt zongoravirtuózként ismerhette meg, a Japántól Argentínáig a legnagyobb koncerttermekben lépett fel. A tehetségek támogatására alapítványt hozott létre és mesterkurzusokkal is segítette a fiatal generációt. Karmester fia, ifj. Cziffra György korai halála után azonban már nem vállalt nyilvános szerepléseket.

A szabadtéri kiállítás bemutatja a művész életútját. Olvashatunk róla történteket, kritikákat, valamint az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János munkássága, a Cziffra Fesztiválok számos dokumentuma és a művész születésének centenáriumát ünneplő Cziffra100 is.

Kurátor: Kiss Eszter Veronika

A Cziffra György-emlékév művészeti vezetője Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész
Díjtalanul látogatható program.

Megtekinthető: 2022. november 30.

(A Várkapitányság és a Cziffra György-emlékév közös rendezvénye)

Program leírás

Kurátor és a kiállítást megnyitja: Kiss Eszter Veronika zenetörténész

Ha Isten szereti egy teremtményét, megmutatja neki a legnagyobb boldogságot és a legnagyobb nyomorúságot – vallja Thornton Wilder A teremtés nyolcadik napja című regényében. A világhírű magyar zongoravirtuóz, Cziffra György (1921–1994) életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt. Ezt a regénybe illő pályát tárja elénk a művész születésének centenáriumán Cziffra100 tablókiállítása.

A cigányzenész családból származó fiatalembert Dohnányi Ernő segíti bejutni – nyolcévesen! – a Zeneakadémiára, ahol rajta kívül Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre tanítja. Besorozzák, harcol a II. világháborúban, szovjet fogságba esik, megszökik, hazatér, hogy 1945 után a pesti éjszaka bárjaiban zongorázzon megélhetéséért. 1950-ben megpróbál külföldre menekülni, de elfogják, és feleségével együtt bebörtönözik. Csak 1956-ban emigrálhat Nyugatra, hogy Franciaországban új életet kezdve végre elindulhasson a megérdemelt világhír felé. A balsors azonban még az ünnepelt világsztár életébe is beleszól, mikor karmester fia, ifj. Cziffra György harminckilenc évesen, 1981-ben egy lakástűzben életét veszti.

A tablókiállítás bemutatja a művész életútját, a pályakép fejezeteihez társítva az újsághíreket, kritikákat – az objektív tényekhez az értékelések szubjektív kommentárjait. Anekdotákat olvashatunk Cziffra rajongójáról, Puskás Ferencről, aki lokálból lokálba követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa játékát, és a költő Határ Győzőtől, aki Cziffra híres rabkoncertjére emlékezik. Az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János munkássága, a Cziffra Fesztiválok számos dokumentuma és Eötvös Péter Cziffra Psodiája.

A kiállítás díjtalanul látogatható.
(A Cziffra György emlékév és a Szentendrei Teátrum közös programja)

Program leírás

2022. június 1-30.

(A Cziffra György-emlékév és a Liszt Intézet Brüsszel közös rendezvényei)

Ha Isten szereti egy teremtményét, megmutatja neki a legnagyobb boldogságot és a legnagyobb nyomorúságot – vallja Thornton Wilder A teremtés nyolcadik napja című regényében. A világhírű magyar zongoravirtuóz, Cziffra György (1921–1994) életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt. Ezt a regénybe illő pályát tárja elénk a művészt ünneplő centenáriumi eseménysorozat keretében.
A cigányzenész családból származó fiatalembert Dohnányi Ernő segíti bejutni – nyolcévesen! – a Zeneakadémiára, ahol rajta kívül Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre tanítja. Besorozzák, harcol a II. világháborúban, szovjet fogságba esik, megszökik, hazatér, hogy 1945 után a pesti éjszaka bárjaiban zongorázzon megélhetéséért. 1950-ben megpróbál külföldre menekülni, de elfogják, és feleségével együtt bebörtönözik. Csak 1956-ban emigrálhat Nyugatra, hogy Franciaországban új életet kezdve végre elindulhasson a megérdemelt világhír felé. A balsors azonban még az ünnepelt világsztár életébe is beleszól, mikor karmester fia, ifj. Cziffra György harminckilenc évesen, 1981-ben egy lakástűzben életét veszti.
A kiállítása bemutatja a művész életútját, a pályakép fejezeteihez társítva az újsághíreket, kritikákat – az objektív tényekhez az értékelések szubjektív kommentárjait. Anekdotákat olvashatunk Cziffra rajongójáról, Puskás Ferencről, aki lokálból lokálba követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa játékát, és a költő Határ Győzőtől, aki Cziffra híres rabkoncertjére emlékezik. Az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János munkássága, a Cziffra Fesztiválok számos dokumentuma és Eötvös Péter Cziffra Psodiája.
Kurátor: Kiss Eszter Veronika
(A Cziffra György-emlékév és a Liszt Intézet Brüsszel közös rendezvényei)

Program leírás

Helyszín: Esterházy-kastély, Tiszttartói ház (Kiskastély) udvara
A kiállítás kurátora: Kiss Eszter Veronika zenetörténész (A Cziffra György emlékév és az Esterházy-kastély közös programja)

Ha Isten szereti egy teremtményét, megmutatja neki a legnagyobb boldogságot és a legnagyobb nyomorúságot – vallja Thornton Wilder A teremtés nyolcadik napja című regényében. A világhírű magyar zongoravirtuóz, Cziffra György (1921–1994) életében nélkülözés és bőség, üldöztetés és ünneplés egyaránt akadt. Ezt a regénybe illő pályát tárja elénk a művész születésének centenáriumi programjainak tablókiállítása.

A cigányzenész családból származó fiatalembert Dohnányi Ernő segíti bejutni – nyolcévesen! – a Zeneakadémiára, ahol rajta kívül Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre tanítja. Besorozzák, harcol a II. világháborúban, szovjet fogságba esik, megszökik, hazatér, hogy 1945 után a pesti éjszaka bárjaiban zongorázzon megélhetéséért. 1950-ben megpróbál külföldre menekülni, de elfogják, és feleségével együtt bebörtönözik. Csak 1956-ban emigrálhat Nyugatra, hogy Franciaországban új életet kezdve végre elindulhasson a megérdemelt világhír felé. A balsors azonban még az ünnepelt világsztár életébe is beleszól, mikor karmester fia, ifj. Cziffra György harminckilenc évesen, 1981-ben egy lakástűzben életét veszti.

A tablókiállítás bemutatja a művész életútját, a pályakép fejezeteihez társítva az újsághíreket, kritikákat – az objektív tényekhez az értékelések szubjektív kommentárjait. Anekdotákat olvashatunk Cziffra rajongójáról, Puskás Ferencről, aki lokálból lokálba követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa játékát, és a költő Határ Győzőtől, aki Cziffra híres rabkoncertjére emlékezik. Az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János munkássága, a Cziffra Fesztiválok számos dokumentuma és Eötvös Péter Cziffra Psodiája.

Jegyértékesítés a www.jegymester.hu weboldalon és a fertődi Esterházy-kastély jegypénztárában.

Koncertjeggyel ingyenesen látogatható program