Program leírás

Közreműködik: MÁV Szimfonikus Zenekar, Szabóki Tünde (szoprán), Szántó Andrea (mezzoszoprán), László Boldizsár (tenor) Bakonyi Marcell (basszus), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba),  vezényel: Kesselyák Gergely

Liszt Ferenc és Frédéric Chopin nagyjából egy időben kerültek Párizsba és jó barátok lettek. Ebben az időben, 1830 és 1834 között keletkezett Chopin harmadik zongorára és zenekarra írott műve (a két zongoraverseny után). A mű első része, az Andante zongoraszóló, utána csatlakozik a zenekar, a zeneszerző szülőhazáját idéző lengyel nemzeti tánc, a polonéz formájában. Liszt ekkoriban kezdett a programzene gondolatával foglalkozni, 1838-tól több mint húsz évig érlelte harmadik zenekaros zongoraművét, amelyet nem nevezett zongoraversenynek, hanem a „Haláltánc – parafrázis a Dies irae témájára” címet adta neki. A művet 1865-ben mutatták be, nem sokkal ezután komponálta Ferenc József császár és Erzsébet királyné magyar királlyá és királynővé koronázásának ünnepi ceremóniájára a Magyar koronázási misét. A műben a katolikus szentmise hagyományos zenei eszközei mellett sok magyaros motívum is megszólal. A császári udvar szertartásrendjének előírásai szerint az 1867. június 6-án megtartott koronázási szertartáson bécsi muzsikusok játszottak és énekeltek, Liszt Ferencet hivatalosan nem is hívták meg, Buda és Pest népe azonban hatalmas ünneplésben részesítette, amikor a szertartás után gyalog ment vissza pesti lakásába.

A Cziffra György-emlékév és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös koncertje

Program leírás

Az a művész, aki rendszeresen játszik kortárs zenét, rendkívül sokoldalúan, izgalmasan, különleges megközelítéssel és értelmezéssel tud nyúlni a régebbi korok zeneirodalmához. Az olasz fuvolaművész, Massimo Mercelli különleges zenei világa olyan, igencsak eltérő stílusú alkotókat inspirált már, mint Philip Glass és Krzysztof Penderecki, de szívesen emlékezett vissza a vele való közös munkára a nagy példakép, Jean-Pierre Rampal is. A Cziffra György centenáriumi koncertsorozatban ezúttal kortárs zenét nem, viszont olyan különlegességeket hallhat tőle a közönség, mint a 22 éves Donizetti szonátája, amelyben az opera formai sajátosságai és zenei fogásai tükröződnek, vagy mint Dvořák szonatinája, amit Amerikában, kevéssel az „Újvilág” szimfónia után komponált. Utóbbi darab eredetileg hegedűre és zongorára született, Schubert szonátája pedig – ahogy a cím sugallja – az arpeggione nevű, csellószerű, hathúros hangszerre, amelynek rövid ideig nagy divatja volt Bécsben. A zenei csemegék újonnan csengő, és Verdi jól ismert dallamai Simon Izabella mindig érzékeny és támogató kísérete felett kaphatnak szárnyra.

A Cziffra György-emlékév és a Zeneakadémia közös koncertje

Program leírás

A koncert a legendás és világhírű magyar zongoraművész Cziffra György születésének 100. évfordulóját ünnepli Londonban. A budapesti Cziffra Fesztivál és a Cziffra György – emlékév művészeti vezetője Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész tanítványaival, mentoráltjaival és felfedezettjeivel közösen lép színpadra, ahogy tette ezt annak idején Senlis-ban Cziffra György. A koncerten fellépő három fiatal tehetsége felöleli a világhírű magyar zeneoktatás és tehetségkutatás szinte teljes palettáját, hiszen a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóit, a Virtuózok című televíziós komolyzenei tehetségkutató műsor felfedezettjeit, a Snétberger Zenei tehetségközpont diákjait, a Talentum Hungaricum program mentoráltjait és a Cziffra Fesztivál Tehetség díjasait köszönthetjük és hallgathatjuk meg a hangversenyen. Ami pedig összeköti Őket az nem más, mint Balázs János és a Cziffra György féle zenei örökség.

A Cziffra György-emlékév a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével valósul meg.  

A londoni koncert szervezésében az emlékév partnere a Londoni Magyar Kulturális Központ.

Program leírás

A legendás zongoraművész születésnapja alkalmából immáron 5. éve hangversennyel tisztelgünk az angyalföldi születésű Cziffra György emléke előtt a József Attila Művelődési Központban. Az idei centenáriumi évben a Cziffra György Fesztivál alapító művészeti vezetője, Balázs János zongoraművész mellett a Fesztivál két idei Tehetség-díjas művésze, Balogh Ádám zongoraművész és  Sárközy Lajos hegedűművész lép színpadra.

A koncert a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

A belépés díjtalan!

Regisztrációs jegy szükséges, amely a helyszínen kapható, vagy igényelhető a doryeva@kult13.hu email címen.

Az eseményen kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése.

A koncert technikai okok miatt elmarad.

További információ: https://www.mupa.hu/program/vilagzene-jazz-konnyuzene/stefano-bollani-napoli-trip-cziffra-impressziok-2021-11-03_20-00-bbnh

A száz esztendeje született Cziffra György legendásan sokoldalú muzsikus-személyiség volt. Megpróbáltatásokban gazdag sorsa számos zenei szerepkört osztott rá: nemcsak a klasszikus repertoár virtuóz műveiben remekelt, de nehéz éveiben bárzongoristaként is bámulatra késztette közönségét. Erőssége volt az improvizáció, a fantáziálás, bravúros parafrázisokat komponált népszerű romantikus művekre. A róla megemlékező centenáriumi fesztivál vendége, az olasz Stefano Bollani Cziffrához hasonlóan izgalmas, kihívásokat kedvelő zongoraművész.

Bollani, aki Milánóban született 1972-ben, hatévesen kezdte meg zenei tanulmányait, de már tizenöt esztendősen beindult máig tartó koncertező tevékenysége. Hivatalosan jazzmuzsikusként tartják számon, ám a popzene és a klasszikus hangversenyélet világában is megfordult. Stiláris és műfaji határokat nem ismerő nyitottságát jól példázza, hogy a jazz berkeiben olyan nemzetközi nagyságokkal működött együtt, mint Chick Corea, Bill Frisell, Pat Metheny, Bobby McFerrin vagy Lee Konitz, míg a klasszikus zene területén olyan partnerei akadtak, mint Riccardo Chailly, Daniel Harding, Kristjan Järvi, Zubin Mehta vagy Antonio Pappano. Budapesti fellépésének alapját Napoli Trip című koncertműsora képezi: a zongoraművész számára ebben a programban a népszerű nápolyi dalkincs szolgál inspirációval. Mivel a fesztivál, amelynek meghívottja, Cziffra György művészetéről emlékezik meg, Stefano Bollani az est egyik fejezetében Rossini, Puccini és Leoncavallo operáinak közkedvelt áriáira improvizál, s bizonyára az is izgalmas pillanatokat tartogat majd számunkra, mikor az olasz művész a koncert vendége, Balázs János társaságában vállalkozik közös kétzongorás rögtönzésre.

A Müpa és a Cziffra György-emlékév közös koncertje.

Program leírás

34. alkalommal rendeznek az olaszországi Albanoban Liszt Ferenc tiszteletére zenei fesztivált, melynek idei első koncertjén Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész lép színpadra ImprovisArt című műsorának darabjaival.

A fesztivál célja Liszt és a romantikus időszak zeneszerzőinek népszerűsítése és terjesztése, melyben több nemzetközi együttműködő partner és intézmény is részt vesz, így idén a Cziffra György-emlékév is. A rendszerint Liszt születésnapja körül, október-novemberben megrendezésre kerülő eseménysorozatot az olasz klarinétművész, Maurizio D’Alessandro alapította 1986-ban, Liszt Ferenc első itáliai utazásának emlékére. A zeneszerző-zongorista 1839-ben járt először Olaszországban, később rendszeresen vendégeskedett  Rómában is. Albano városához Lisztet erős szálak kötik, 1879-ben Gustav Adolf zu Hohenlohe-Schillingsfürst bíboros tiszteletbeli albanói kanonokká nevezte ki.

A fesztiválon a korábbi években olyan nemzetközi hírű művészek vettek részt, mint Roberto Cappello, Bruno Canino, Antonio Ballista, Király Csaba, Érdi Tamás, Aquiles Delle Vigne, Manfred Reuthe, Kazimierz Morski, Violetta Palatinus, Virágh András, Paolo Restani, Massimo Rossi, Gesualdo Coggi, Fülei Balázs, vagy Roberto Prosseda.

Program leírás

Közreműködik: Szabó Marcell (zongora), Filarmonica George Enescu, vezényel: Ion Iosif Prunner

Bukarestben, a George Enescu Filharmónia koncerttermében, a Román Ateneumban a Cziffra György-emlékév keretében két egymást követő este csendül fel Liszt Ferenc 1., Esz-dúr zongoraversenye, mely Cziffra György repertoárjában kiemelkedő szerepet játszott, és amelyet négy alkalommal is lemezre játszott, André Vandernoot, ifj. Cziffra György, Lehel György és Pierre Dervaux vezényletével.

A George Enescu Filharmónia zenekara 140 éves múltra tekint vissza, Románia legjelesebb szimfonikus zenekara. Enescu halától, 1955-től viseli a világhírű román zeneszerző nevét. Szintén a filharmónia nevéhez kötődik a George Enescu Fesztivál létrejötte, hiszen egykori vezetője, George Georgescu karmester kezdeményezésére tartották első kiadását 1958-ban.

A bukaresti hangversenyek szólistája Szabó Marcell, aki 2019-ben a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjában részesült. A George Enescu Filharmónia zenekarát Iosif Ion Prunner vezényli.

Liszt Ferenc 1. zongoraversenye mellett műsoron a Liszt által megteremtett műfaj, a szimfonikus költemény későromantikus művelőjének, Richard Straussnak két opusa szólal meg: Esz-dúr szerenád 13 fúvós hangszerre, op. 7 és Metamorfózis 23 vonós hangszerre.

A Cziffra György-emlékév és a Filarmonica George Enescu közös koncertje. A Cziffra György-emlékév külföldi programja a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósul meg.

Program leírás

A Cziffra György Emlékév egyik fénypontja lesz ez a koncert, melynek Párizs ad otthont, a Balázs János mellett közreműködő zenekar pedig az Orchestre Philharmonique de Radio France lesz. Nem véletlen ez az együttműködés, hiszen a hányatott sorsú magyar pianista emigránsként Franciaországban talált új otthonra, s intenzív kapcsolatot ápolt az ottani zeneélettel. A műsor franciaországi ősbemutatót is tartalmaz: a Cziffra Psodia zeneszerzője, Eötvös Péter saját személyes, gyerekkori emlékei és édesanyja révén is több szállal kapcsolódik a nagy zongoraművészhez.

Eötvös Péter visszaemlékezései szerint édesanyja azok közé tartozott, akik az ötvenes években segíteni igyekeztek a Miskolci Nehézipari Egyetem építésére kivezényelt, raboskodó Cziffra Györgynek, s egy presszóban ő maga is hallhatta gyerekként csodálatos zongorázását, amely a nehéz fizikai munkában elgyötört kezek állapota ellenére is magával ragadó volt. Cziffra Psodia című zongoraversenyében Cziffra sorsának viszontagságait kívánta a zene eszközeivel érzékeltetni.

A versenymű ajánlásának címzettje, Balázs János kossuth-díjas zongoraművész a hangverseny szólistája, Cziffra egyik parádés repertoárdarabját, Liszt grandiózus eleganciájú Magyar fantáziáját is megszólaltatja.

A Francia Rádió Filharmonikus Zenekara még a két világháború közti korszakban, 1937-ben alakult. Az elmúlt évtizedekben olyan karmesterek vezették, mint Gilbert Amy, Marek Janowski, Myung-Whun Chung. Mai főzeneigazgatója, az 1979-ben született Mikko Franck a Jorma Panula nevével fémjelzett, világsikerű finn karmesteriskola egyik legkiválóbb neveltje, 2015 óta áll a francia együttes élén.

Vezényel: Mikko Franck

Szólista: Balázs János (zongora)

Program leírás

Közreműködik:

Balázs János – zongora
Szent István Filharmonikusok

vezényel: Kovács János

A Filharmónia Magyarország szervezésében, a világ vezető zongoraművészeinek zsűrizésével, a nagy hagyományokkal rendelkező Zeneakadémia falai között megrendezésre kerülő verseny felülmúlhatatlan élményeket ad a fellépő művészeknek és a közönségnek egyaránt. 2021-ben pedig újabb nyertes léphet a nagy elődök, Fischer Annie és Liszt Ferenc nyomdokába.

A verseny nyitókoncertjén Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész lép színpadra, aki idén a zsűri munkájában is részt vesz, valamint a Cziffra György-emlékév művészeti vezetőjeként a zsűri által legjobbnak minősített Cziffra György átirat előadójának különdíjat ajánl fel, a verseny győztesének pedig koncertmeghívást a 2022-es budapesti Cziffra György Fesztivál eseménysorozatára.

2021-ben Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója mellett a világhírű Liszt interpretátor Cziffra György 100. évfordulójáról is megemlékezik a Nemzetközi Liszt Verseny. Ennek alkalmából a versenyanyagban több Liszt-műre reflektáló Cziffra-átirat is helyet kapott. A szervezők így lehetővé teszik,  hogy a világ legtehetségesebb ifjú zongoraművészei megismerkedjenek a Cziffra György féle zongoratechnikával, mely szorosan kötődik ahhoz a Liszt és Dohnányi által világhírűvé vált improvizatív jellegű romantikus gondolkodás módhoz, mely a magyar zongoraiskola aranykorát hivatott tovább éltetni.