Program leírás

Közreműködik:

Balázs János, Lackfi János, BDZ a’la cARTe (Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde (hegedű), Markó János (brácsa), Helecz Dániel (cselló), Botár Bence (bőgő), Kanyó Dávid (fuvola), Szepesi Bence (klarinét, szaxofon))

Már a reneszánsz madrigálok világában is kísérletet tettek arra, hogy állatok jellegzetes tulajdonságait jelenítsék meg a zenében. Nem voltak ezzel másképp a későbbi korok zeneszerzői sem, de mind közül talán Camille Saint-Saëns ment a legmesszebb, aki egy több tételből álló ciklusban jelenítette meg az állatok farsangját. Ezen a farsangon azonban nem csak állatok vannak. A szerző ugyanis az állatok közé sorolta a skálákat gyakorló zongoristákat is, de egyik-másik állat zenéjénél megjelenik egy-egy Offenbach- vagy Wagner-paródia is. Saint-Saëns zenéje eredetileg is farsangi szórakoztatásra készült. Ezen az estén azonban nemcsak a francia mester humora és karakterérzéke gondoskodik a közönség szórakoztatásáról, hanem Lackfi János ehhez a műhöz készült versei, más szerzők állat-zenéinek felidézése és Balázs János virtuóz zongorajátéka is, hiszen Saint-Saëns eredetileg két zongorára írt zenei anyagát egyedül szólaltatja meg, melyben partnerei a BDZ A’la cARTe Kamaraegyüttes tagjai. Lackfi János így írt a versek alkotásáról: „Az állatok elképesztő viselkedése, külleme pazar képet mutat a Teremtő kifogyhatatlan játékos szelleméről. …. Nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani. Eljátszani a vasvödröt is összegyűrő kenguru erejével, a hattyú szépséges agresszivitásával, a vegánná lett oroszlán marconaságával, a porcelánboltban ténfergő elefánt ormótlanságával, a lassítottfelvétel-teknőc alamusziságával, a rohanó antilopok szökdelésével, a víziállatok fura szörny-grimaszaival, a kukacot marcangoló, egymással versengő baromfiak megszállottságával…

És most hozzáfűztük a műsorhoz Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját, Bartók hálóba keveredett legyecskéjét és táncoló, büdös medvéjét, vagy épp Rameau buta tyúkjait. A Cziffra Fesztivál saját produkciójaként életre hívott előadás bemutatóját a Zeneakadémián tomboló siker fogadta, most pedig még csavartunk rajta egyet-kettőt.

(A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje)

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Közreműködik:  Duna Szimfonikusok, Balázs János, Fujiwara Shinji, Michael Davidov (zongora), karmester: Kanai Toshifumi, Mohai Gábor Kazinczy-és Radnóti-díjas előadóművész

Művészeti vezető: Szklenár Ferenc

Jegyár: 6.000 Ft. Jegyek az alábbi helyszíneken vásárolhatóak meg személyesen: Marczibányi Téri Művelődési Központ, Klebelsberg Kultúrkúria, Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, valamint az Interticket hálózat értékesítési pontjain és jegyirodáiban.

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Dramaturg: O. Horváth Sári

Saját döntéseink mellett találkozásaink, embertársainkkal való kapcsolataink határozzák meg életünket, szüntelenül formálják személyiségünket, és terelnek minket a végzetünk felé. Cziffra György megpróbáltatások sorával volt kénytelen szembenézni, hogy kiteljesíthesse bámulatos tehetségét. S bár életének eseményei önmagukban is lehengerlők, ha kicsit figyelmesebben tekintünk e sorsra, világossá válik: valójában kapcsolatai, fontos találkozásai, hozzá közel és távolabb álló embertársai voltak útjának terelői, segítői. 

Balázs János, Cziffra örökségének egyik leggondosabb művelője Gubik Petra Junior Prima Díjas színésznő segítségével idézi fel e legendás sors fontos mozzanatait. Próza és muzsika, klasszikus- és könnyűzene együttes erővel varázsolja a színpadra a történelem legviharosabb korszakát, régi pesti lokálok hangulatát, bensőséges jeleneteket és tanulságos fordulatokat, amelyekbe nem csak belefeledkezni érdemes: tanulnunk is illik belőlük.

A Cziffra Fesztivál és a Szentendrei Teátrum közös koncertje.

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Közreműködik:

Balázs János, Kovács Lehel, BDZ a’la cARTe (Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde (hegedű), Markó János (brácsa), Helecz Dániel (cselló), Botár Bence (bőgő), Kanyó Dávid (fuvola), Szepesi Bence (klarinét, szaxofon))

Már a reneszánsz madrigálok világában is kísérletet tettek arra, hogy állatok jellegzetes tulajdonságait jelenítsék meg a zenében. Nem voltak ezzel másképp a későbbi korok zeneszerzői sem, de mind közül talán Camille Saint-Saëns ment a legmesszebb, aki egy több tételből álló ciklusban jelenítette meg az állatok farsangját. Ezen a farsangon azonban nem csak állatok vannak. A szerző ugyanis az állatok közé sorolta a skálákat gyakorló zongoristákat is, de egyik-másik állat zenéjénél megjelenik egy-egy Offenbach- vagy Wagner-paródia is. Saint-Saëns zenéje eredetileg is farsangi szórakoztatásra készült. Ezen az estén azonban nemcsak a francia mester humora és karakterérzéke gondoskodik a közönség szórakoztatásáról, hanem Lackfi János ehhez a műhöz készült versei, más szerzők állat-zenéinek felidézése és Balázs János virtuóz zongorajátéka is, hiszen Saint-Saëns eredetileg két zongorára írt zenei anyagát egyedül szólaltatja meg, melyben partnerei a BDZ A’la cARTe Kamaraegyüttes tagjai. Lackfi János így írt a versek alkotásáról: „Az állatok elképesztő viselkedése, külleme pazar képet mutat a Teremtő kifogyhatatlan játékos szelleméről. …. Nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani. Eljátszani a vasvödröt is összegyűrő kenguru erejével, a hattyú szépséges agresszivitásával, a vegánná lett oroszlán marconaságával, a porcelánboltban ténfergő elefánt ormótlanságával, a lassítottfelvétel-teknőc alamusziságával, a rohanó antilopok szökdelésével, a víziállatok fura szörny-grimaszaival, a kukacot marcangoló, egymással versengő baromfiak megszállottságával…

És most hozzáfűztük a műsorhoz Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját, Bartók hálóba keveredett legyecskéjét és táncoló, büdös medvéjét, vagy épp Rameau buta tyúkjait. A Cziffra Fesztivál gálaelőadásán, a Zeneakadémián tomboló siker fogadta a produkciót, most még csavartunk rajta egyet-kettőt.”

(A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje)

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Közreműködik:

Balázs János, Lackfi János, BDZ a’la cARTe (Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde (hegedű), Markó János (brácsa), Helecz Dániel (cselló), Botár Bence (bőgő), Kanyó Dávid (fuvola), Szepesi Bence (klarinét, szaxofon))

Már a reneszánsz madrigálok világában is kísérletet tettek arra, hogy állatok jellegzetes tulajdonságait jelenítsék meg a zenében. Nem voltak ezzel másképp a későbbi korok zeneszerzői sem, de mind közül talán Camille Saint-Saëns ment a legmesszebb, aki egy több tételből álló ciklusban jelenítette meg az állatok farsangját. Ezen a farsangon azonban nem csak állatok vannak. A szerző ugyanis az állatok közé sorolta a skálákat gyakorló zongoristákat is, de egyik-másik állat zenéjénél megjelenik egy-egy Offenbach- vagy Wagner-paródia is. Saint-Saëns zenéje eredetileg is farsangi szórakoztatásra készült. Ezen az estén azonban nemcsak a francia mester humora és karakterérzéke gondoskodik a közönség szórakoztatásáról, hanem Lackfi János ehhez a műhöz készült versei, más szerzők állat-zenéinek felidézése és Balázs János virtuóz zongorajátéka is, hiszen Saint-Saëns eredetileg két zongorára írt zenei anyagát egyedül szólaltatja meg, melyben partnerei a BDZ A’la cARTe Kamaraegyüttes tagjai. Lackfi János így írt a versek alkotásáról: „Az állatok elképesztő viselkedése, külleme pazar képet mutat a Teremtő kifogyhatatlan játékos szelleméről. …. Nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani. Eljátszani a vasvödröt is összegyűrő kenguru erejével, a hattyú szépséges agresszivitásával, a vegánná lett oroszlán marconaságával, a porcelánboltban ténfergő elefánt ormótlanságával, a lassítottfelvétel-teknőc alamusziságával, a rohanó antilopok szökdelésével, a víziállatok fura szörny-grimaszaival, a kukacot marcangoló, egymással versengő baromfiak megszállottságával…

És most hozzáfűztük a műsorhoz Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját, Bartók hálóba keveredett legyecskéjét és táncoló, büdös medvéjét, vagy épp Rameau buta tyúkjait. A Cziffra Fesztivál gálaelőadásán, a Zeneakadémián tomboló siker fogadta a produkciót, most még csavartunk rajta egyet-kettőt.”

(A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje)

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Közreműködik:

Balázs János, Lackfi János, BDZ a’la cARTe (Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde (hegedű), Markó János (brácsa), Helecz Dániel (cselló), Botár Bence (bőgő), Kanyó Dávid (fuvola), Szepesi Bence (klarinét, szaxofon))

Már a reneszánsz madrigálok világában is kísérletet tettek arra, hogy állatok jellegzetes tulajdonságait jelenítsék meg a zenében. Nem voltak ezzel másképp a későbbi korok zeneszerzői sem, de mind közül talán Camille Saint-Saëns ment a legmesszebb, aki egy több tételből álló ciklusban jelenítette meg az állatok farsangját. Ezen a farsangon azonban nem csak állatok vannak. A szerző ugyanis az állatok közé sorolta a skálákat gyakorló zongoristákat is, de egyik-másik állat zenéjénél megjelenik egy-egy Offenbach- vagy Wagner-paródia is. Saint-Saëns zenéje eredetileg is farsangi szórakoztatásra készült. Ezen az estén azonban nemcsak a francia mester humora és karakterérzéke gondoskodik a közönség szórakoztatásáról, hanem Lackfi János ehhez a műhöz készült versei, más szerzők állat-zenéinek felidézése és Balázs János virtuóz zongorajátéka is, hiszen Saint-Saëns eredetileg két zongorára írt zenei anyagát egyedül szólaltatja meg, melyben partnerei a BDZ A’la cARTe Kamaraegyüttes tagjai. Lackfi János így írt a versek alkotásáról: „Az állatok elképesztő viselkedése, külleme pazar képet mutat a Teremtő kifogyhatatlan játékos szelleméről. …. Nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani. Eljátszani a vasvödröt is összegyűrő kenguru erejével, a hattyú szépséges agresszivitásával, a vegánná lett oroszlán marconaságával, a porcelánboltban ténfergő elefánt ormótlanságával, a lassítottfelvétel-teknőc alamusziságával, a rohanó antilopok szökdelésével, a víziállatok fura szörny-grimaszaival, a kukacot marcangoló, egymással versengő baromfiak megszállottságával…

És most hozzáfűztük a műsorhoz Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját, Bartók hálóba keveredett legyecskéjét és táncoló, büdös medvéjét, vagy épp Rameau buta tyúkjait. A Cziffra Fesztivál gálaelőadásán, a Zeneakadémián tomboló siker fogadta a produkciót, most még csavartunk rajta egyet-kettőt.”

(A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje)

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Közreműködik:

Balázs János, Lackfi János, BDZ a’la cARTe (Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde (hegedű), Markó János (brácsa), Helecz Dániel (cselló), Botár Bence (bőgő), Kanyó Dávid (fuvola), Szepesi Bence (klarinét, szaxofon))

Már a reneszánsz madrigálok világában is kísérletet tettek arra, hogy állatok jellegzetes tulajdonságait jelenítsék meg a zenében. Nem voltak ezzel másképp a későbbi korok zeneszerzői sem, de mind közül talán Camille Saint-Saëns ment a legmesszebb, aki egy több tételből álló ciklusban jelenítette meg az állatok farsangját. Ezen a farsangon azonban nem csak állatok vannak. A szerző ugyanis az állatok közé sorolta a skálákat gyakorló zongoristákat is, de egyik-másik állat zenéjénél megjelenik egy-egy Offenbach- vagy Wagner-paródia is. Saint-Saëns zenéje eredetileg is farsangi szórakoztatásra készült. Ezen az estén azonban nemcsak a francia mester humora és karakterérzéke gondoskodik a közönség szórakoztatásáról, hanem Lackfi János ehhez a műhöz készült versei, más szerzők állat-zenéinek felidézése és Balázs János virtuóz zongorajátéka is, hiszen Saint-Saëns eredetileg két zongorára írt zenei anyagát egyedül szólaltatja meg, melyben partnerei a BDZ A’la cARTe Kamaraegyüttes tagjai. Lackfi János így írt a versek alkotásáról: „Az állatok elképesztő viselkedése, külleme pazar képet mutat a Teremtő kifogyhatatlan játékos szelleméről. …. Nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani. Eljátszani a vasvödröt is összegyűrő kenguru erejével, a hattyú szépséges agresszivitásával, a vegánná lett oroszlán marconaságával, a porcelánboltban ténfergő elefánt ormótlanságával, a lassítottfelvétel-teknőc alamusziságával, a rohanó antilopok szökdelésével, a víziállatok fura szörny-grimaszaival, a kukacot marcangoló, egymással versengő baromfiak megszállottságával…

És most hozzáfűztük a műsorhoz Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját, Bartók hálóba keveredett legyecskéjét és táncoló, büdös medvéjét, vagy épp Rameau buta tyúkjait. A Cziffra Fesztivál gálaelőadásán, a Zeneakadémián tomboló siker fogadta a produkciót, most még csavartunk rajta egyet-kettőt.”

(A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje)

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Dramaturg: O. Horváth Sári

Saját döntéseink mellett találkozásaink, embertársainkkal való kapcsolataink határozzák meg életünket, szüntelenül formálják személyiségünket, és terelnek minket a végzetünk felé. Cziffra György megpróbáltatások sorával volt kénytelen szembenézni, hogy kiteljesíthesse bámulatos tehetségét. S bár életének eseményei önmagukban is lehengerlők, ha kicsit figyelmesebben tekintünk e sorsra, világossá válik: valójában kapcsolatai, fontos találkozásai, hozzá közel és távolabb álló embertársai voltak útjának terelői, segítői. 

Balázs János, Cziffra örökségének egyik leggondosabb művelője Gubik Petra Junior Prima Díjas színésznő segítségével idézi fel e legendás sors fontos mozzanatait. Próza és muzsika, klasszikus- és könnyűzene együttes erővel varázsolja a színpadra a történelem legviharosabb korszakát, régi pesti lokálok hangulatát, bensőséges jeleneteket és tanulságos fordulatokat, amelyekbe nem csak belefeledkezni érdemes: tanulnunk is illik belőlük.

A Cziffra Fesztivál és a Filharmónia Magyarország közös koncertje

Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, Miniszterelnökség

Program leírás

Fellépőváltozás!

A Cziffra Fesztivál és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény közös koncertje

A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. 

Támogatók: Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Kulturális és Innovációs Minisztérium

Kiemelt szponzor: MVM