Kedves Közönségünk!
Immáron 8. alkalommal van szerencsém köszönteni hűséges és lelkes közönségünket, akik a Cziffra György Fesztivál 2016-os megalapítása óta ajándékozzák meg eseményeinket szeretetükkel és jelenlétükkel. Az elmúlt időszakot a centenárium körüli rendezvények határozták meg, hiszen több mint 160 koncertet, kiállítást, előadást és eseményt valósítottunk meg 17 ország 47 városában. A 2023-as Cziffra György Fesztivál továbbra is hűen képviseli azt a liszti hagyatékot, amelynek névadónk volt az egyik legikonikusabb előadója a 20. században. Szimfonikus és kamaraestek, kiállítás és költészet, bár- és cigányzene, tudományos előadás és gyerekeknek szánt programok kavalkádját találhatják meg idei programjaink között. Fellépő művészeink mind örökösei annak a tradíciónak, amely a hangok által teremteni, alkotni akar, ahol a közönség és művész eggyé válik a remekművek hallatán.
Hálámat fejezem ki mindazoknak, akik támogatják és szeretik fesztiválunkat, hiszen ezzel a híres magyar zongoraiskola felemelkedését és állandó nemzetközi jelenlétét garantáljuk. Élményteli és lélekemelő pillanatokat kívánok mindenkinek!
Balázs János (Kossuth-díjas zongoraművész, művészeti vezető)
Programok
Cziffra Fesztivál – Balázs János zongoraestje
A fesztiválról bővebben
Cziffra György szellemiségéhez hozzátartozik a határok feszegetése. Erről a szabadságról szól az improvizáció művészete, amikor az előadó belső érzelmei hangokká formálódnak, a szívtől, az agytól eljut az ujjakig, az ujjaktól a kalapácsokig, megpendítve a húrokat. A rögtönzésben a játékos önmagából fakadóan válik különlegessé, egyedivé, soha nem másolhatóvá: hiszen azonos azzal, amit játszik. Liszt, Chopin, Cziffra és a romantikus zongoraművészek tudták ezt, és meghagyták az előadók szabadságát.
Cziffra György az európai kultúrában mélyen gyökerező romantikus zongorairodalom – Schumann, Chopin, Liszt, Brahms és Rachmaninov műveinek – hiteles tolmácsolója volt. Akik ismerik ezt az univerzumot, azok együtt is tudnak improvizálni. Az alaposabb szemlélő számára nyilvánvaló lehet, hogy a műfajok közötti szakadék az utóbbi évszázadban mélyült el, a tradíció pedig éppen azt kívánja, hogy ezeket az árkokat temessük be.
A fesztivál kiemelt célja, hogy a műfajok és a művészeti ágak között hidat képezzen. A klasszikus zenei koncertek mellett a jazz és a népzene, valamint a társművészetek és társtudományok is helyet kapnak a programban, hiszen a nagy zongoraművész víziója is ez volt: hogy „eljön még az a nap, amikor a különböző művészetek képviselői (…) kézen fogják majd egymást…”
A Cziffra Fesztiválokon számos művész lépett színpadra az ünnepelt tiszteletére – zenészek és nem zenészek –, akiket nem túlzás korunk legendáinak neveznünk.
S hogy mi köti őket Cziffrához és egymáshoz? Leginkább az, hogy egy olyan előadói gyakorlat örökösei, amely bár mélyen tiszteli a szerzői akaratot, de nem kívánja a műveket zenei szobrokká merevíteni. Sokkal inkább – tudván, hogy „tökéletes” interpretáció nem létezik – teret engednek az előadó egyéniségének, a pillanat varázsának.
Amikor Dohnányi Ernő, a nagy tiszteletben álló zongoraművész és zeneszerző a Zeneakadémia főigazgatójaként meghallgatta a nyolcéves Cziffra Györgyöt, ez a szállóigévé vált mondat csúszott ki a száján: „Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt!” Ekkor még nem létezett a rendkívüli tehetségek osztálya, így a csodagyereket a Zeneakadémia tanári kara elsőéves növedékként vette nyilvántartásba. Talán ennek szükségét saját bőrén tapasztalva – a „fekete kenyérre” és a „kényszerhallgatásra” gondolva – hozta létre alapítványát és ösztöndíjait. Így épült újjá a korai gótikus Szent Frambourg-kápolna Senlisben, ami korántsem volt egyszerű vállalkozás.
Cziffra ezen tehetségtámogató tevékenységét folytatjuk évről évre a Cziffra Fesztivál díjainak átadásával, mesterkurzusok szervezésével, valamint fiatal tehetségek számára fellépési lehetőségek biztosításával.
