Program leírás

Közreműködik:

Balázs János (zongora), Lendvay József (hegedű), Szakcsi Lakatos Béla (zongora)

Liszt Ferenc már több mint tíz éve hangversenyező művész volt, amikor 1832-ben, Párizsban először hallotta Niccolò Paganini játékát, és az élmény átformálta a zenéről való gondolkodását. „Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész! Istenem, mennyi szenvedés, mennyi nyomorúság, mennyi kínlódás abban a négy húrban!” – írta egy levelében. A Cziffra Fesztivál és a VeszprémFest közös, Paganini+-estjén Balázs János Liszt-etűdöket játszik, Szakcsi Lakatos Béla improvizál, Paganini eredeti kompozícióiban pedig Lendvay József brillírozik. A program különlegessége, hogy – a megszokottól teljesen eltérő módon – a Paganini-életmű több évszázados innovációját mutatja be: remekműveit eredetiben, Liszt-féle átiratban és jazz átiratban is meghallgathatja az Emlékév közönsége.

(A Cziffra Fesztivál és a VeszprémFest közös koncertje)

Program leírás

Közreműködik:

Vigh Andrea (hárfa), Balázs János (zongora), Kodály Filharmonikusok Debrecen

vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

A magyar zenei életben Sergey Rachmaninov művei viszonylag nehezen nyerték el méltó helyüket. Ennek oka részben a szerző sokáig alulértékelt utóromantikus stílusában keresendő, másrészt mint emigráns orosz, hosszú ideig nem tartozott a politikailag támogatott zeneszerzők közé. Életműve hazai megismertetése érdekében Kocsis Zoltán tett rendkívül sokat: gyakran szólaltatta meg, illetve hangfelvételeken is rögzítette műveit. Három zongoraversenye közül a 2., c-moll vált a legnépszerűbbé, noha technikai és zenei nehézségei miatt a hírhedten nehéz darabok közé tartozik. Az 1901-es komponálást megelőzően Rachmaninov átmeneti alkotói válságot élt át, melyet első szimfóniájának sikertelensége idézett elő. A 2. zongoraverseny ajánlása épp ezért a szerző gyógyulását elősegítő Dr. Dahl-nak szól. A versenymű valamennyi tétele rövid bevezetővel indul, mely aztán az adott egység alaphangnemébe vezet. A nyitó tétel alapvetően kamarazenei, párbeszéd jellegű, sajátossága, hogy nem tartozik hozzá kadencia. Középső tétele dallamos, bensőséges hangulatú éjszakai zene, mely a zongora elhaló harmóniáival ér véget. A zárótétel táncos karakterű főtémájával és szenvedélyes melléktémájával ejti rabul a hallgatót. Végül  egy fugató és egy vérbeli, virtuóz kadencia teszi teljessé a mintegy harmincöt perc időtartamú versenyművet, melynek első szólistája maga a zeneszerző volt.

Noha a hárfa egyike a legősibb és legkarakterisztikusabb hangszereknek, mégsem állíthatjuk, hogy a zeneszerzők a szólóirodalom területén bőkezűen bántak volna vele. Debussy életműve ugyanakkor ellentmondani látszik ennek az állításnak, mivel zenekari és kamaraműveiben méltó feladatokhoz juttatja a hangszert. 1904-ben a párizsi Pleyel hangszergyártó cég új mű megírására adott megbízást Debussynek, mely a megújult építésű, új hárfa előnyeit volt hivatott bemutatni. Ekkor készült a Két tánc, melyben a szólóhárfát vonósok kísérik. Egymáshoz megállás nélkül csatlakozik a két tétel, a Danse sacrée és  Danse profane. Előbbi a letűnt antikvitást és a spanyol reneszánsz miliőjét idézi, de Debussy Pelleas és Melisande című operájának világa is felsejlik benne.  A profán, világi tánc, mely tulajdonképpen egy keringő,  a XX. század elejének párizsi atmoszféráját jeleníti meg ritmikus, virtuóz elemekkel megrajzolva. A Claire du lune  (Holdfény) egyike egyike Debussy legismertebb zongoraműveinek. Eredetileg a négy tételből álló, 1905-ben megjelent Suite Bergamasque című  ciklus harmadik darabja. Tematikájával és  hangzásvilágával akár az impresszionista hangulatábrázolás mintapéldája is lehetne, ezért nem meglepő, hogy számos hangszeres és zenekari átirat is készült belőle. A tétel címe kezdetben Promenade sentimentale volt, de Paul Verlaine egyik versének hatására Debussy ezt megváltoztatta.

Amikor a külföldön is jól ismert nagy magyar komponisták neveit soroljuk, Liszt, Bartók, Kodály és Dohnányi mellett általában elfelejtjük Rózsa Miklós nevét is megemlíteni. Ennek oka mindössze az, hogy Rózsa a filmzene komponálás terén, Amerikában jutott el a csúcsra, noha zenekari- és versenyművei is rászolgálnak a megismerésre. A Budapesten 1907-ben született zeneszerző meghatározó impulzusokat szerzett a magyar zeneéletben akkoriban kibontakozó folklór alapú zenei gondolkozás terén is, de zeneszerzői stúdiumait már Lipcsében a német utóromantika szellemében végezte el. Alapos mesterségbeli tudást szerzett, dallam- és formaalkotó képessége mellett hangszerelői fantáziája is kiemelkedőnek bizonyult. Figyelme pályatársának, Arthur Honeggernek a  javaslatára terelődött a filmzene irányába. Első kísérőzenéje 1936-ban született egy Korda produkcióhoz, melyet aztán mintegy harminc további követett, köztük olyan világsikerek, mint A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, Bovaryné, Quo vadis?, a Julius Caesar, a Királyok királya, El Cid. Talán a legnagyobb elismerést az 1959-ben bemutatott Ben Hur című – Krisztus korában játszódó – monumentális történelmi film hozta számára. Pályája során kiérdemelt három Oscar-díja közül az utolsót ezért a munkájáért kapta. Hamarosan hangversenytermi előadás céljaira zenekari szvitet készített belőle, mely ezáltal a manapság divatos filmzenei koncertek műsorszámait sok tekintetben felülmúló, izgalmas műzenei alkotássá formálódott. Rózsa Miklós műveit – többek között – olyan kiemelkedő művészek szólaltatták meg, mint Jascha Heifetz,  Starker János, Ormándy Jenő, Leonard Bernstein vagy Solti György. (baljos)

A koncert a Cziffra György-emlékév és a Kodály Filharmónia Debrecen együttműködésében, a Klasszikusok Éjszakája keretében valósul meg, ezzel tisztelegve a nagy virtuóz munkássága előtt.

Program leírás

Sonja Šarić és Balázs János: hogy mi a közös bennük? A világ rangos koncerttermeinek ifjú titánként való meghódítása, számos versenygyőzelem, a legkifinomultabb klasszikus zenei tudás birtoklása, ezerszínű művészi attitűd, a romantikus repertoár iránti elkötelezettség, az opera szeretete – csak, hogy néhány példát említsünk. Mindezek zenei tanúságtétele lesz közös waiblingeni koncertjük első része, amelyben a 19. század esszenciáját kínálják: Liszt érzékeny dalait, Verdi és Dvořák szenvedélyes operarészleteit. És, hogy vajon mi a közös kettejükben és Cziffra Györgyben? A rendkívüli sokoldalúság és nyitottság, a technikai és műfaji határokat nem ismerő tehetség egészen biztosan. De adjon a kérdésre frappánsabb választ a koncert második fele! Balázs János saját költésű Strauss-parafrázisa mellett olyan dallamok csendülnek majd fel, amelyek bizonyára Cziffra keze alatt is szárnyra keltek az éjszakai lokálok hangszerein: Bellini és Donizetti operarészletei, valamint Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld operettszámai.

(A Cziffra Emlékév és Stadt Waiblingen közös rendezvénye)

Program leírás

Interaktív szabadtéri koncert a Divertimento Kamarazenekarral, karmester: Bolyky Zoltán

Könnyed nyáresti szórakozást kínál a Divertimento Kamarazenekar népszerű vonószenekari szerenádokból összeállított estje. A házigazda a zenekar karmestere, Bolyky Zoltán lesz, aki a tőle megszokott módon ezúttal is közvetlen, improvizatív stílusban mutatja be a hallgatóság számára felcsendülő zeneművek érdekes vonatkozásait, még inkább fokozva ezzel a közönség zenei élményét. A koncert egy zenei utazás is egyben, mely a fjordok országának szülöttjétől, Salzburgon át, egészen Oroszországig repít, nem nélkülözve a boldog pillanatokat, a lassú tételekből feltörő szeszélyesen pergő tételeket, vagy a táncosan lüktető dallamokat sem.

A zenekar célja ezen az estén az örömszerzés, a zenei élmény közvetítése, amint ez hozzátartozott Cziffra György szellemiségéhez is, aki a zenélést szórakoztatásnak fogta fel, amelynek nem csak mélynek és tartalmasnak, hanem izgalmasnak, vibrálónak, sziporkázónak, örömtelinek kell lennie.

A belépés díjtalan.

(A Cziffra fesztivál és a MOMkult közös koncertje)

A Royal Łazienki Parkban rendezett Chopin-koncertsorozat Varsó legnagyobb múltú kulturális eseménye. A hatalmas, festői parkba 1958-ban sikerült visszaállítani a történelem viharai által szétzilált Chopin-emlékművet, egy évvel később pedig már a szerző zenéje is felcsendült a helyszínen. Azóta rangos hagyománnyá duzzadt az esemény: a májustól szeptemberig tartó sorozaton elsősorban a lengyel zenészelit tagjai lépnek fel, így még inkább büszkeség és megtiszteltetés, hogy a néhány külhoni művész között idén ott találjuk a Kossuth-díjas Balázs Jánost is. Műsorán a zeneszerző pályájának csúcsán írott remekművei szerepelnek. A zongoraballada Chopin leleménye, egyben a romantikus zongorairodalom legegyedibb, legpoétikusabb műfaja, a romantikus esztétikum legtisztább megtestesülése. Az imromptu-k a szerző lenyűgöző improvizációs képességének, a keringők páratlanul érzékeny lelkének lenyomatai. A monumentális záródarab pedig Chopin talán egyik legérdekesebb műve, amely eredeti formájában zenekari kísérettel szólalt meg. A Cziffra100 és a lengyel szervezők által életre hívott koncert egyben Cziffra György előtti tisztelgés is, azé a virtuóz zongoraművészé, akinek repertoárjában jelentős részben szerepeltek Chopin darabok.

Szabadtéri koncert. A belépés ingyenes.

Program leírás

Közreműködik:

Balázs János (zongora), vezényel: Horváth József

Program leírás

Cziffra csillag volt a budapesti éjszakában, népes rajongótáborral. A Cziffra Fesztiválnak immár hagyománya, hogy báresteken idézze meg a művész bárzongorista éveit, és a 40-es 50-es évek édes-kesernyés, egyedi hangvételű zenei stílusát valamint a két világháború közötti évek charleston froxtrott muzsikáját. Ezt a hangulatot a MOMkult lokállá alakított színháztermében a Hot Jazz Band mellett Sárközy Lajos és zenekara idézi meg. Bősze Ádám pedig megannyi korabeli anekdotával repíti vissza a közönséget a múltba időutazásuk során.

Kiemelt szponzor: MVM

A koncert a Kormány 1290/ 2020. (VI. 5.) Korm. határozata alapján a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítése érdekében született támogatással valósul meg.

Program leírás

Három éve lépett először együtt közönség elé Miklósa Erika és Balázs János, hogy megkeressék azt a közös hangot, amely mindkettejük zenei területének, az operaműfajnak és a zongorairodalomnak is sajátja. Magától értetődő módon talált egymásra e két világ és a két előadó, hiszen mind az opera, mind a zongoraművészet ragyogását élte a romantika korában, s újbóli fellángolását a múlt évszázadban. Mindkét művész szeretné, hogy azt a zenei szabadságot, azt az örömet érezze át a mai közönség, amit Mozart, Verdi, Liszt vagy éppen Cziffra György közönsége is átélhetett. A koloratúr szoprán énekesnő, akit tavaly a Halhatatlanok Társulatának tagjává választottak, Kossuth-díjas zongoraművész partnerével műfaji kötöttségek nélkül, áriákból, népszerű dalokból és virtuóz átiratokból építi fel a műsorát.

Díjátadó gála és koncert Balázs János zongoraművész, valamint Cziffra György Fesztivál két idei Tehetség-díjasának közreműködésével.

Értesítjük közönségünket, hogy a június 9-re meghirdetett Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén Boris Berezovsky egészségügyi okok miatt nem tud részt venni. A koncert programja ennek megfelelően módosult, mely a jobb oldali MŰSOR menüben található.

Megértésüket köszönjük!